Marha- és borjúhúsok
(felhasználásuk, helyettesítésük, kezelésük)
fej
• tarja (nyak) • magas hátszín
(rostélyos, gerinc, karaj, borda, kotlett) • lapos hátszín
(borda, kotlett, vesés) • vesepecsenye (bélszín, szűzpecsenye)
• fartő ( spitz, rózsa) • fehér és fekete
pecsenye (frikandó, comb) • felsál • gömbölyű
felsál (dió) • szegy hátulja • szegy
eleje • lapocka • lábszár
(csülök, láb) • farok (ököruszály)
(gyors áttekintés)
A HÚS ELŐKÉSZÍTÉSE A
marhahúsnál nem a friss vágás a jó, mivel az rágós marad. 10-14 nap hűtött
érlelés már megfelelően előkészíti a húst. A hirtelen sütésre szánt marhát
pedig célszerű pácolni is, azaz 1-2 napig olajjal bekenve és kevés borssal
bedörzsölve hűtőszekrényben tartani.
A húst bő, hideg vízben mossuk tisztára. Ha nagyon szennyezett és zsíros, akkor
langyos vizet használunk, de - kivéve a pácolt, sózott, füstölt húsokat - sosem
áztatjuk. (Az erősen sózott, füstölt húst néhányszor leforrázzuk, majd hideg
vízben lemossuk. A túlontúl sötét húsok színének frissítésére is szokás
forrázást alkalmazni. Ugyancsak forrázzuk a levesnek szánt csontokat - így a
csontlé majd kevésbé lesz zavaros.)
A feldolgozás a parírozással kezdődik, magyarul letisztítjuk a felesleges
zsiradékot, az esetleges hártyát, az inakat (s ha van mihez felhasználni, akkor az
apróhúsnak való "cafatokat" is).
A további darabolást az étel jellege határozza meg. Ha szeletekre van szükségünk,
akkor mindig a hús vastagabb végén kezdünk (így kevesebb lesz a hulladék) és a
rostokra keresztben vágunk. Ha kicsit rézsutosan darabolunk, szebb szeleteket kapunk.
(Keskenyebb alapanyagból nagy szeletet úgy lehet varázsolni, ha csak minden második
vágásnál szeljük át teljesen a húst, a közteseknél csak annyira hatolunk mélyre,
hogy a két szelet szétnyitható, s egyben kiteríthető legyen.)
Az egybesütésre, -párolásra szánt húsokat célszerű (nem olvadó!) cérnával vagy
zsineggel több helyen átkötni, így a későbbiekben jobban megtartják az alakjukat.
fej
|
Felhasználható: |
tarja (más néven: nyak) |
Felhasználható: |
magas hátszín (más néven: rostélyos, gerinc; ha borjú: karaj, borda, kotlett) |
Felhasználható: |
lapos hátszín (más néven: borda, kotlett; ha borjú: vesés) |
Felhasználható: |
vesepecsenye (más néven: bélszín; ha borjú: szűzpecsenye) |
Felhasználható: |
fartő (más néven: spitz; ha borjú: rózsa) |
Felhasználható: |
fehér és fekete pecsenye (ha borjú: frikandó, comb) |
Felhasználható: |
felsál |
Felhasználható: |
gömbölyű felsál (más néven: dió) |
Felhasználható: |
szegy hátulja |
Felhasználható: |
szegy eleje |
Felhasználható: |
lapocka |
Felhasználható: |
lábszár
(ha borjú: felső a csülök, alsó a láb) |
Felhasználható: |
farok (más néven: ököruszály) |
Felhasználható: |
Ez a lap a Konyhamester
oldala. Gazda: csomópont.
Kapcsolatfelvétel, technikai információk, copyright: keresse az impresszumban!