Megnyitás külön ablakban (nyomtatáshoz, emilhez, mentéshez)

Kelttészta készítése

ALAPRECEPT 50 dkg liszthez 4 dl tejet, 2 dkg élesztőt, 1 tojássárgáját, 5 dkg vajat (vagy zsírt), 5 dkg cukrot, kevés reszelt citromhéjat és egy-két csipet sót veszünk. A élesztőt megfuttatjuk, majd összedolgozzuk a szitált liszttel,  valamint a maradék tejben elkevert cukorral, sóval, tojássárgájával és citromhéjjal. (Fontos, hogy az alkotórészek hőmérséklete azonos - egyaránt langyos - legyen.) A tésztát - fokozatosan hozzáadva a zsiradékot is - addig gyúrjuk, amíg nem lesz egyenletes, illetve amíg el nem válik az edény falától. (Akkor gyúrunk-dagasztunk jó technikával, ha sok levegő kerül a tésztába, ugyanis az élesztő hatékony működéséhez erre lesz szükség.) Ha a tészta kész, cipót formálunk belőle és megkelesztjük.


MIBŐL MENNYI? A kelttészta sokféle verzióban használatos, így az 1 kg liszthez  felhasznált zsiradék, tojássárgája vagy éppen a cukor mennyisége igencsak eltérhet. Ami leginkább állandó, az a liszt-élesztő, illetve a liszt-só arány. Ha a recept nem mond mást, akkor 1 kg liszthez 4-5 dkg élesztő dukál. Ugyanehhez a mennyiséghez sóból édes tésztánál 1 dkg, sósnál 2 dkg jár. 

 

A kelttészta készítés sikerének egyik legfontosabb kelléke a környezeti hőmérséklet, mert ez a massza igen "fázékony". A szakácsok tankönyve meleg helyiséget, valamint 35 Celsius-fokos liszt és tej használatát javasolja, de megjegyzi, hogy az ennél melegebb tej már gátolhatja az élesztő működését.
Lajos Mari szerint a kelt tészta másik titka a sütési hőmérséklet, aminek szerinte - ha sütőben készítjük -  végig 200-220 Celsius fok között kell lenni. Ha ennél kevesebb, a tészta gyengén emelkedik, viszont ha ennél több, akkor gyorsan nő, de még a sütés alatt össze is esik.

Ez a lap a Konyhamester oldala. Gazda:  csomópont.
Kapcsolatfelvétel, technikai információk, copyright: keresse az impresszumban!