SALÁTA 1x1 A salátakeverés kiváló terepe az egyéni kísérletezésnek: számtalan alapanyag számtalan kombinációjából, s ugyanennyi öntettel lehet kiváló salátát készíteni. A siker érdekében azonban ajánlatos néhány szabályt mindig szem előtt tartani:
A saláta nagyon sokat mutat meg a hozzávalókból, így az alapanyagok hibáit se tudja eltitkolni. Tehát fonnyadt, túlérett, vagy éppen szétfőzött, elszíneződött alapanyagokkal nem is érdemes próbálkozni, sosem lesz belőlük szép saláta.
A friss zöldsalátákat könnyen el lehet rontani azzal, ha az egyébként ropogós alapanyagokat „megrogyasztjuk", aminek biztos módja például a melegvizes mosás-áztatás, vagy a besózás, valamint a melegben való tárolás.
A salátába kerülő friss leveles zöldséget a leöblítés után mindig tökéletesen megszárítjuk (leitatjuk konyharuhával, vagy gyengéden kicentrifugáljuk). Ezt azért tesszük, mert a nedves levelekről leperegne a salátaöntet, s úgy nem ízesítené.
Alapanyagként, vagy dekoráláshoz nagyon sokszor használunk fejessalátát. Ekkor fokozottan érvényes a tanács, hogy aprításkor a salátaleveleket tépjük, s nem pedig vágjuk. Ellenkező esetben már a tálalás idejére csúnyán elszíneződhetnek a levél vágott szélei.
A saláták keverésére, tárolására üveg, porcelán vagy rozsdamentes edényeket használunk, mert a gyakran savanyú (savas) öntet különben reakcióba lép a (például alumíniumból készült) edény anyagával. A jó salátástál egyébként széles szájú, öblös, de nem túl mély; az ilyenben ugyanis könnyen lehet úgy (emelgetve) megkeverni az alkotórészeket, hogy ne törjenek össze.
A zöldségek vitaminjai egy részének felszívódásához szükség van zsiradékra is, ezért az öntetekben ott a helye egy kis zsiradéknak, leggyakrabban (napraforgó- vagy olíva-) olajnak. Az úgynevezett salátaolajoknak az a jó tulajdonságuk, hogy kevésbé dermednek meg a hűtés alatt. (Egy jó zöldsalátára nem is kell feltétlenül más dresszing, mint egy kevés olívaolaj.)
A salátáknál rendszerint az öntetet sózzuk, de mivel azt is hidegen tartjuk, fontos, hogy finom szemcséjű, s így könnyen oldódó sót használjunk.
A saláták ízét lágyíthatjuk és harmonikusabbá tehetjük, ha a savanyításra nem közönséges tömény ecetet, hanem valamilyen ízesített és gyengített verziót (bor-, alma-, tárkony- vagy más fűszerecetet), illetve citromlevet használunk.
A saláta, akár előételnek, akár kísérőnek szánjuk, akkor jó, ha frissen hat, emiatt mindig jól behűtve tálaljuk.
A leveles zöldségek viszonylag hamar összeesnek, ezért az ezekkel készült salátákat a tálalás előtt legfeljebb 1-2 órával keverjük meg, s hűtjük be.
A főtt zöldséget vagy húsfélét tartalmazó salátáknak hosszabb idő kell, hogy ízeik összeérjenek, ezért ezeket több órára, gyakran egy bő napra is hűvösre tesszük a tálalás előtt.
Ez a lap a Konyhamester
oldala. Gazda: csomópont.
Kapcsolatfelvétel, technikai információk, copyright: keresse az impresszumban!